űző - Sör És Fű

Lassan kezdenek csak menekülni a mélák

Hozzászoktak, hogy az életterük ez a mély láp

Ha csak mozgolódsz, nem haladsz tré a lábnak a sok tébláb

Fent meg nem jelentesz semmit, maximum könnyű prédát

Ha a kormány a lejtőn nem jut eszedbe, hogy kontrázz

Nézel vissza a vadászlesre, mert onnan jól látsz

Akkor mondd már meg, meddig van kerítésből a kolbász

Egyszer hal vagy, egyszer csali, egyszer bot, de sose horgász

Üldözési mánia, story time, meg szirénák

Bár futópadon menekül a selejtes szériánk

De én unom már a szagot, nem tudtok sokáig szarni rám

Már nem akarom megvárni míg megfordul a szélirány

Nem akarok iszkolni se míg nézelődni lehetne

Ti inkább menekülnétek a képernyőnyi terekbe

Ja, itt talán biztonságban vagyunk már, sima

Mint az üldözött a barlangban, egy kardnyújtásnyira

Persze mondd csak, hogy nekünk ez az űzött szerep jutott

Belefáradsz ékes prédának lenni előbb-utóbb

De hiába hajtod a pénzt, ha magad se éred utol

A saját időd hajszolod és a sokadikat futod

Közben a nyomodban vannak, ne vacilálj két út között

Meg ne nézz sokat hátra, még a végén frontálisan ütközöl

Ne gondoldd, hogy a legrosszabb jön mindközül

Üdvözöld magad, te vagy a legkitartóbb üldöződ

Lassan kezdenek már megvakulni a némák

Égáldatban bolyonganak, mint a planéták

Így lett a játékos üldözőből üldözött

De kispadon maradt, mert az öltözőből üvöltözött

Szándékos karmaharc, elcsúszott erkölcsök

A hátraarc nem megoldás, ha a levegő fertőzött

Így tengetem napjaim ég és föld között

Elengedem az ítélkezéseimet és fölköszönt az élet

Nincs mit hajszolj itt, de tényleg

A lényeg, hogy felébredj, hogyha majd szólít a lényed

Lehet pénzed, ha üldöződ a vények

Inkább nézz be a sötétbe, és úgy közöld a fényed

Érdekes jelenség a hajsza

Az ember azt hiszi, hogy hajszála sem görbül meg a futamban

Mindenkit hajt a saját haszna

Körpályán rohanok, a saját célom van az utamban

Mindannyiunkat kergetnek, kattog az óra

Az idő vasfoga, vicsorog lelombozó vízióra

Ez ad okot, csak megszokod, az üldözött szerepét

Tolod a szekered, én a sátorfám szedem, épp

Tábort verhetnék a világ bármely szegletén

A gondolat tart csak itt, hogy szabályokat szegjek még

Szó sincs intim viszonyról, afféle affér

Hogy amit magammal hoztam pont még a világba fér

Írom a levelem a menekülés közepette

Ez inkább forgatókönyv

Attól függően, hogy ki működik közre benne

Ha nem hittem volna közhelyeknek a stáblista összemenne

Búcsúlevelem a menekülés közepette

Inkább forgatókönyv

Inkább forgatókönyv

Búcsúlevelem a menekülés közepette

Az üldözőmnek üzenem